Állatkínzás pszichológiája 1. rész

Az állatvédő szervezetek közkedvelt  jelmondata az állatkínzás és a különböző emberrel szembeni bűncselekmények kapcsolatára hívja fel a figyelmet, ezzel is kampányolva amellett, hogy szigorítsanak az állatkínzás büntetésén.

Magyarországon nemrégiben célt is ért a kampány, így már börtönbüntetés is kiszabható az állatkínzókkal szemben.

Igaz-e azonban, hogy kapcsolat van az állatkínzás és az emberellenes bűncselekmények között?

Általánosságban elmondható, hogy az eddigi kutatások erős kapcsolatot találtak az állatokkal való rossz bánásmód és az emberekkel szemben elkövetett bűncselekmények között. Demográfiai szempontból a férfiak, valamint az alacsonyabb iskolázottsággal rendelkezők gyakrabban bántalmazzák az állatokat.

Az állatkínzásokkal kapcsolatos kutatások viszonylag ritkák, azonban a meglévő kutatások két szálon futna. Az egyik szál a bántalmazásnak, a kriminogén környezetnek kitett személyek esetében az állatkínzást, mint következményt vizsgálja. A kutatások másik szála a gyerekkori állatkínzás kapcsolatát hivatott feltérképezni a későbbi emberek ellen elkövetett erőszakkal. Az eredményekből kitűnik, hogy a szexuális bűnelkövetők élettörténetében nagy valószínűséggel fellelhető állatkínzás, valamint szexuális erőszaknak való kitettség. Az okok azonban még feltárásra várnak, mivel a kutatások kevés elemszámmal rendelkeztek és nem reprezentatív mintán mérték a vizsgált változókat. A pszichiátriai kórképekkel való kapcsolata szintén nagyon kevés figyelmet kapott eddig, erről lesz most szó.

Állatkínzás és a pszichiátriai zavarok

Egy 2009-es amerikai kutatás az állatkínzás és a pszichiátriai zavarok kapcsolatát vizsgálta 43,093 fő bevonásával. Az életük során állatot bántalmazók (önbevallás alapján) a minta 1,8%-át tették ki (728 fő), az eredményekből látszik, hogy többségük férfi volt (83,78%), valamint alacsonyabb jövedelemmel és iskolázottsággal rendelkezett. Ezeknek a személyeknek az esetében gyakoribb volt az antiszociális viselkedés, leginkább olyan tevékenységek jelentek melyekért letartóztatás jár. A legerősebb kapcsolat a rablással, a gyújtogatással, valamint a fenyegetéssel, zaklatással volt. A pszichiátriai zavarok esetében az alkoholfüggőséggel (63.69%), a családban előforduló antiszociális viselkedéssel (53.87%), az egész életen át tartó nikotinfüggőséggel (36.16%) és az antiszociális személyiségzavarral (35.84%) kapcsolatban találtak erős összefüggést. A korrigált elemzés által összefüggést találtak továbbá a gyerekkori magatartászavarokkal, az obsszeszív-kompulzív zavarral, a hisztrionikus személyiségzavarral és a játékszenvedéllyel is.

Fontos tehát, hogy egyrészt a gyermekkori állatkínzás valószínűsíti a későbbi maladaptív viselkedést (pl.: szerhasználat, bűnelkövetés), így egyrészt nagyobb figyelmet kellene a jelenségre fordítani, valamint a prevenció lehetőségét is át kellene gondolni, valamint további vizsgálatokat tesz szükségessé a pszichiátriai kórképekkel való kapcsolatának feltárása. Bár a kutatás rendelkezik limitációkkal mégis az eredmények alapján feltételezhetjük, hogy az állatkínzás és az impulzuskontroll zavarok összefonódnak.

További feltevés az állatkínzással kapcsolatban az empátiás készség csökkent volta, erről a következő részben írok részletesen.

Forrás: Vaughn, M. G., Fu, Q., DeLisi, M., Beaver, K.M., Perron, B.E., Terrel, K., Howard, M. O. (2009). Correlates of Cruelty to Animals in the United States: Results from the National Epidemiologic Survey on Alcohol and Related Conditions. Journal of Psychiatr Res., 43(15), 1213–1218.
ncbi.nlm.nih. gov/pmc/articles/PMC2792040/

Szerző: Kiss Anna