Állatkínzás pszichológiája 2. rész

Az előző cikkben az állatkínzás és a különböző emberellenes kriminológiai cselekmények kapcsolatát mutattam be. Kérdés maradt azonban, hogy mi állhat a jelenség hátterében.

Az empátia csökkent volta, hiánya válasz lehet a kérdésre, azonban önmagában a csökkent empátiás készség még nem eredményez feltétlenül állat- vagy emberellenes cselekedeteket.

Az empátiáról röviden

Az empátia az a készség, mely által felfogjuk, megértjük, átérezzük a másik élőlény szempontját. Többdimenziós jelenségről van szó, affektív és kognitív tényezőkből áll.

A kognitív rész a másik perspektívájának átvételének képességét takarja, mely által megértjük, azonosítjuk a másik reakcióját. Fontos aspektusa az erkölcsi érzéknek.

Az empátia definiálható affektív válaszként is, mely kongruens a másik élőlény által megélt érzelmi tapasztalat megértésével. Az affektív válasz része az érzelmi élmény megosztása (empátiás törődés), valamint az erre való reakció (személyes distressz) .
Az empátia teszi tehát lehetővé azon törekvéseinket, hogy enyhítsük mások szenvedését, valamint ne okozzunk fájdalmat.

Empátia és állatkínzás

Az eddigi kutatási eredmények alapján elmondható, hogy nincs egyértelmű bizonyíték arra, hogy az empátia hiánya kizárólagos magyarázó tényező lehetne az élőlények ellen elkövetett erőszakos cselekedetek esetében, de egy tényező a sok közül. Az empátia sokoldalú konstrukció, ezért nem érdemes elszigetelt magyarázó változóként kezelni.

A gyermekkori erőszaknak való kitettség a szülői proszociális viselkedés (a segítségre szoruló helyzetének javítására tett kísérlet, melyet nem motivál a bárminemű haszonszerzés) hiányával párosítva hozzájárulhat a későbbi erőszakos viselkedéshez, valamint befolyásolja az empátiás készség fejlődését is. Az empátiás készség csökkent volta része lehet a folyamatnak, mely kiváltja az állatok elleni erőszakos viselkedést, de további antiszociális jellemzők, például manipulációs és egocentrikus tendenciák is fontos szerephez jutnak. Továbbá jellemezheti ezeket a személyeket nagyfokú frusztráció, agresszió. Nehezen szabályozzák érzéseiket, indulataikat, mivel nem rendelkeznek olyan kötődési személyekkel, akiktől ezeket a készségeket elsajátíthatták volna.
A jelenség megértése további kutatásokat tenne szükségessé.

 

Forrás: McPhedran, S. (2009). A reviewof the evidence for associations betweenempathy, violence, and animal cruelty. Agression and Violent

Szerző: Kiss Anna

 

One thought on “Állatkínzás pszichológiája 2. rész

Comments are closed.