Relaxáció és szorongás

A relaxáció különböző technikáit gyakran alkalmazzák a szorongásos zavarok kezelése során.

A szorongásos zavarok előfordulási gyakorisága növekvő tendenciát mutat a lakosság körében. A szorongásos zavarok mellett az egészséges személyek esetében is gyakran megjelenhetnek szorongásos panaszok, melyek káros következményekkel járnak az egészségre nézve, valamint a munkateljesítmény szempontjából is. A relaxáció alkalmazása világszinten rendkívül elterjedt ezen állapotok kezelését illetően, mind önállóan, mind más terápiás módszerekkel együtt.

Bejegyzésem során egy 2008-as szisztematikus áttekintést mutatok be. A cikk a publikálását megelőző 10 évben megjelent kutatások eredményeinek összegzésével kereste a választ arra, hogy a különböző relaxációs technikák milyen hatással rendelkeznek a szorongás tekintetében.

Összesen 25 cikk eredményeit összegezték, melyek a Jacobson-féle progresszív relaxáció, az autogén tréning, a Benson technika vagy az alkalmazott relaxáció, valamint ezek kombinációjának hatását vizsgálták. A kutatások közül azokat is bevonták, melyek valamilyen meditációs technikát alkalmaztak, azonban fontos megemlíteni, hogy bár a meditációt is sok esetben relaxációs technikának tekintik a relaxációs válasz mellett megváltozott tudatállapotot is előidéz.

Vizsgálati személyek:

A vizsgált kutatásokban pszichoszomatikus vagy pszichológiai betegséggel, illetve szomatikus zavarral rendelkezők, valamint egészséges, önkéntes személyek is részt vettek. A szorongás mérésére különböző klinikai skálákat (STAI, BAI, HADS) használtak, melyeket a relaxációs technikák alkalmazásának megkezdése előtt és után is felvettek. Az alkalmazás ideje 1 nap és 3 hónap között változott.

Az eredmények:

Elmondható, hogy a relaxációs technikák jó hatásfokkal rendelkeznek a szorongás kezelését illetően, azonban a meditáció, a progresszív relaxáció és az alkalmazott relaxáció bizonyultak a leghatékonyabbnak. (Az alkalmazott relaxáció esetében viszont fenntartásokkal kell kezelni az eredményt, mivel csak 1 kutatás foglalkozott ezzel a módszerrel.) A szerzők azon következtetésüket is megfogalmazták, hogy a különböző módszerkombinációk használata nem növeli a hatékonyságot.

A vizsgált populáció tekintetében mind a pszichoszomatikus, mind a pszichológiai problémával küzdők, valamint az önkéntes vizsgálati személyek esetében is pozitív hatású volt a relaxációs technikák alkalmazása, azonban a fizikai problémával küzdők esetében alacsonyabb hatásfokkal rendelkezett, mivel ezek a személyek kevésbé a szorongás csökkentése céljából, inkább az észlelt fájdalom vagy a szomatikus tünetek (pl.: magas vérnyomás, émelygés) csökkentése miatt alkalmazták ezeket a technikákat. A leghatékonyabbnak tűnt a hosszú távú alkalmazásuk, különösen, ha ez otthoni gyakorlással is párosult. Az alkalmazás kontextusa, vagyis, hogy csoportban vagy egyéni módon zajlottak-e a gyakorlások az eredmény tekintetében lényegtelennek bizonyult.

Végkövetkeztetés:

Az eredményekből levonhatjuk a cikk limitáció ellenére is, hogy a relaxációs technikák hosszabbtávú alkalmazása kifejezetten ajánlott a szorongásos panaszok csökkentése céljából.

 

Forrás: Manzoni, G.M., Pagnini, F., Castelnuovo, G., Molinari, E. (2008). Relaxation training for anxiety: a ten-years systematic review with meta-analysis. BMC Psychiatry, 8(41).

Szerző: Kiss Anna