Talán nem olyan meglepő az, hogy a mentális egészség védelmére hívom fel a címben a figyelmet a koronavírussal kapcsolatban. Érdemes mégis több szempontból megvizsgálni, hogy miért is olyan jelentős ez a kérdés, mely igen kevés figyelmet kap. Pedig a gyakorlati munkám során azt észlelem, hogy egyre többen keresnek segítséget a koronavírussal kapcsolatos szorongások, pszichés tünetek miatt.
A koronavírus járvány két úton is fenyegeti mentális egészségünket.
- Egyrészt maga a vírus úgy tűnik, hogy kihat valamelyest a pszichés működésünkre.
- Másrészt a korlátozó intézkedések nyomán nagymértékben csökkentek a szociális kapcsolattartás lehetőségei, illetve megszokott életvitelünk folytatása is akadályokba ütközik, mely jelentős terheket ró pszichés rendszerünkre.
A koronavírus hatásai mentális egészségünkre
Az elmúlt időszakban megjelent egy neves szaklapban, The Lancet-ben egy cikk a koronavírus mentális egészségre gyakorolt hatásáról (Brooks et al., 2020). A kutatás 2020. január 20 és augusztus 1 között vizsgálta az amerikai COVID-19 fertőzött páciensek mentális egészséggel kapcsolatos adatait.
A vizsgálatból kiderült, hogy a COVID-19 fertőzést követően a szorongásos zavarok, a hangulatzavarok és az alvászavarok diagnózisainak a száma növekedett olyan páciensek esetében, akik korábban semmilyen pszichiátriai diagnózissal nem rendelkeztek. A fertőzést követő 14-90 napban 5,8% esetében regisztráltak klinikai szintű zavart, míg más betegségek (pl.: influenza) esetében ez az érték csak 2,5-3,4% volt.
Az adatokat érdemes kritikusan szemlélni, melyet a cikkben is kifejtenek. A növekvő diagnózisszámra több magyarázat is lehetséges, ezek közül kettőt emelnék ki:
- Olyan betegek is ellátásba kerültek, akik korábban is küzdöttek mentális betegséggel, de nem kértek ehhez segítséget.
- A betegek közül lehet, hogy többen kaptak korábban is ellátást, de nem a vizsgált egészségügyi rendszeren belül.
További eredménye a vizsgálatnak, hogy a páciensek, akik pedig rendelkeztek pszichiátriai diagnózissal könnyebben fertőzödtek meg. Egyelőre nem tudunk biztos választ adni arra, hogy hogyan függ össze a két állapot, de az immunrendszer jelentős szerepet játszhat a jelenség kialakulásában.
Egy másik kutatás a COVID-19 vírusfertőzés neuropszichiátriai következményeire hívja fel a figyelmet (Troyer et al, 2020). Egyelőre nem tudni, hogy milyen mértékű hatást gyakorol a COVID-19 vírusfertőzés és a következtében kialakuló immunreakció az idegrendszeri működésünkre (pszichoneuroimmunológia tárgyköre), azonban a szerzők úgy vélik, hogy jelentős következményekre érdemes számítani (pl.: depresszió, szorongásos zavarok, poszttraumás tünetek).
A koronavírus és a mentális egészség között biztosan nem egyirányú a kapcsolat. Sokkal inkább feltételezhető, hogy bonyolult és többtényezős magyarázó modellekre számíthatunk a jövő kutatásainak eredményeképpen. Ebből a várhatóan bonyolult rendszerből emelnék ki egyet, méghozzá a stressz szerepét, mert jelenleg talán ennek kezelésére, hatásainak enyhítésére van a legtöbb eszközünk.
Pszichoszociális stressz
Stresszornak hívja a tudományos világ mindazokat az ingereket, melyek jöjjenek a külső környezetből (pl.: munkahely elvesztése) vagy éppen belvilágunkból (pl.: értékkonfliktus), szervezetünkben stressz reakciót váltanak ki és megküzdést igényelnek. Stresszor lehet egy fertőzés is, és pszichoszociális stresszornak hívjuk azokat a stresszt kiváltó ingereket, melyek pszichológiai, szociális tényezőként jelennek meg (pl.: munkahely elvesztése).
Az, ahogyan egy stresszorra reagálunk nagyban függ előzetes élményeinktől, viselkedésrepertoárunktól és attól, hogy hogyan értékeljük az előttünk álló helyzetet. Úgy látjuk, hogy ez egy megugorható feladat vagy éppen teljesen lehetetlennek látjuk a vele való megbirkózást (vagyis van-e rá kontrollunk) (lásd érzelemszabályozásról írt korábbi cikk).
Pszichoszociális stressz és a koronavírus
A koronavírus megjelenését követően számtalan új élethelyzettel (pl.: online oktatás, home office, családtagokkal és barátokkal való nehezített kapcsolattartás, kijárási korlátozás, terápiás munka megszakadása) és számtalan veszteséggel (pl.: hobbik gyakorlásának megszűnése, munkahely elvesztése, halálesetek, fizikai biztonság megkérdőjelezése) találtuk szembe magunkat, amihez alkalmazkodnunk kell. A helyzet azonban ellehetetleníti korábbi alkalmazkodási módjainkat, így újak kialakítására van szükség, mely energiaigényes, megterhelő folyamat.
Ez az állapot megterheli kapcsolatainkat is. Pedig a bensőséges, támogató kapcsolatrendszer védőfaktor lehet a stresszel, a stressz hatásaival és a mentális betegségekkel szemben is.
Alapvető biztonságérzetünk sérült meg, eddigi megoldási módjaink egy része ellehetetlenülhetett és kapcsolatainktól is elszigetelődtünk. A kialakult helyzet és a fokozódó stressz következtében egyre ingerlékenyebbek, türelmetlenebbek vagyunk, kezdünk kimerülni. A kimerülés következtében szorongásunk növekedhet, alvászavar alakulhat ki, függőségeink súlyosbodhatnak, stb.
A stresszel kapcsolatban évtizedes megfigyelés, hogy a hosszantartó stresszhatás, amivel szemben ráadásul alacsony kontrollt élünk meg, szervezetünket megterheli, immunrendszerünk működését rontja, így fogékonyabbakká válunk a fertőzésekkel, betegségekkel szemben, meglévő betegségeink súlyosbodhatnak is.
Serafini és munkatársai (2020) a már meglévő kutatási adatok áttekintését követően az alábbi pszichés hatásokat írták le a koronavírus megjelenésének és az azzal kapcsolatos intézkedések következményeként:
- a megfertőződéstől való intenzív félelem
- mindent átható szorongás, mely alvászavarokkal és poszttraumás tünetekkel járhat együtt
- frusztráció és unalom
- jelentős mértékű magány, mely depresszióhoz, szerhasználati zavarokhoz és öngyilkossági gondolatokhoz vezethet
A felsorolt negatív belső állapotok jelentősen csökkentik a pszichés jóllétünk szintjét. Védőfaktorként a szerzők megemlítik a rezilienciát (lelki állóképesség) és a szociális kapcsolatok támogató erejét (melyet az intézkedések és a fent felsorolt belső állapotok rombolhatnak). Míg rizikótényező lehet az alexitímia (a belső állapotok megnevezésének képtelensége), a fizikai ellátmány nem megfelelő szintje (továbbá az ezzel kapcsolatos szorongás) és a nem megfelelő minőségű információk elérhetősége.
Lelki egészségvédelem: Mit tehetünk?
Viszont ha már a kedves Olvasót halálra rémítettem a pszichés következményekkel kapcsolatban, akkor nézzük meg, hogy mit tehetünk a lelki egészségünkért?
Kialakulhatott az a benyomás a cikk olvasása közben, hogy a fizikai egészségvédelemmel veszélyeztetjük a pszichés egészségünket, de ha ezt nem tesszük meg, akkor a vírusfertőzés eredményezhet hasonló tüneteket. Olyan stratégiákat szeretnék bemutatni, melyekkel mégis tehetünk a fizikai egészségünk védelme mellett a lelki egészségünkért is.
Ami jó hír mentális egészségünk védelme, a stresszkezelő módszerek használata által is a fertőzésveszélyünket csökkenthetjük, az olyan óvintézkedések mellett, mint a maszkhasználat vagy a távolságtartás. Nézzünk néhány példát:
- Információk szűrése
- túlzott hírolvasás kerülése
- megbízható információforrások használata (pl.: álhír terjesztő oldalak kerülése, pletykák kerülése)
- Érzelemszabályozási gyakorlatok elsajátítása
- Stresszkezelő módszerek alkalmazása
- mindfulness gyakorlatok,
- relaxáció,
- naplóírás,
- alkotó tevékenység (zene, festés, stb.)
- természetjárás
- Társas támasz keresése
- ismerősökkel való tudatos kapcsolattartás
- önsegítő csoportokon való részvétel
- Fizikai egészség védelme
- megfelelő tápanyagú és minőségű ételek fogyasztása
- szerhasználat kerülése
- rendszeres testmozgás
- megfelelő alvásmennyiség biztosítása
- Spirituális élet ápolása
- Segítségkérés: Amennyiben pszichés tüneteket észlelünk magunkon, merjünk segítséget kérni!
-
- segélyvonalak
- támogató csoportok
- pszichoterápia
A valóság azonban általában ennél árnyaltabb. A sport példájánál maradva lehetőségünk nyílik túrázni, sétálni, futni, otthon testedzeni gépek bérlésével vagy online órákon való részvétellel. A lehetőségek között számtalan ingyenes lehetőség is van.
Összefoglalás
Összegezve tehát a COVID-19-es járvány több tényező által is kibillenthet minket pszichés egyensúlyunkból. A korábban is pszichés tünetekkel élők kifejezetten veszélyeztetettek. Mentális egészségünkért azonban aktívan tehetünk, hangsúlyt fektetve a megelőzésre.
One thought on “A koronavírus pszichés hatásai”
Comments are closed.