Bár szerencsére egyre többen fordulnak a pszichológia felé, és vesznek részt pszichológussal folytatott folyamatokban, még mindig nagy homály övezi a pszichológusokat. Mit is csinálnak? Miben tudnak kompetensen segíteni? Mikor és miért menjünk pszichológushoz? Ki a pszichológus és ki nem az?
Arról, hogy mikor forduljunk pszichológushoz külön cikket írtam, így most nem ejtenék szót részletesebben erről a témáról.
A kérdések megválaszolása helyett úgy döntöttem, hogy a tévhitek felől közelítek és összeszedtem párat, amit viszonylag gyakran hallok, lássuk hát a pszichológus tévhitek sorát.
Pszichológus tévhitek és ami mögöttük van
- Pszichológushoz járok vagyis terápiába járok.
A pszichológusok különböző beavatkozási szinteken közelíthetik meg a kliensüket, így különbséget kell tennünk pszichológiai tanácsadás és pszichoterápia között.
Pszichoterápiát Magyarországon klinikai szakpszichológus és pszichoterapeuta végezhet, melyek az egyetemi képzésre ráépülő egészségügyi szakképzések elvégzésével megszerezhető címek. A pszichoterápia tehát egészségügyi beavatkozás, speciális szabályok vonatkoznak rá.
A pszichológiai tanácsadást pszichológus egyetemi diplomával végezhetik a szakemberek. Ezt követően tanácsadó szakpszichológus szakvizsgát tehetnek, a módszertanban való elmélyedés céljából.
A két beavatkozás más-más célt tűz ki, a pszichológiai tanácsadás valamilyen körülírt, a jelenben fennálló probléma kezelésére javallott. A pszichoterápiát a személyiség mélyebb átdolgozása céljából végzünk, illetve pszichiátriai zavarok esetén is ajánlott. - Pszichológushoz csak beteg emberek járnak.
A fenti részből következtethetünk a tévhit jellegére. Pszichológushoz járhatnak olyan egészséges személyek is, akik valamilyen élethelyzeti elakadással küzdenek, például egy szakítást követően újra kell építeniük az életüket párjuk nélkül, vagy egy munkahelyi nehézséggel küzdenek. Ilyen esetekben rövidebb folyamatok is eredményesek lehetnek. - Vannak barátaim, nem kell nekem pszichológus.
Bár a barátok rengeteg támogatást jelenthetnek számunkra. Érzelmileg bevonódnak azonban a problémáinkba, így egyrészt kevésbé képesek objektíven rálátni a helyzetünkre, másrészt nem rendelkeznek azokkal az eszközökkel, mint egy képzett pszichológus. Például: megfelelő kérdezéstechnika, a különböző visszajelzések megfontolt időzítése, pszichoterápiás módszertan, stb. - Láttam filmekben már pszichológust, tudom mit csinál.
Sajnos a filmekben rendkívül torz képet festenek a pszichológusokról és a pszichológiai folyamatról is. A filmek általában az extrém, etikátlan helyzeteket emelik ki. Így például olyan szituációkat jelenítenek meg, amikor egy szakember a kliensével szexuális viszonyt kezd, ami a valóságban teljesen elfogadhatatlan és mélyen etikátlan. Láttam azonban olyan helyzeteket is, ahol a pszichológus hazudott, vagy barátokat kezelt, melyek a valódi szakemberek esetében szintén tilosak. - Nem akarok gyógyszert szedni.
A pszichológusok nem orvosok, így nem írhatnak fel gyógyszert. Indokolt esetben azonban javasolhatják a pszichiáter bevonását, aki a gyógyszeres kezeléssel támogatja a pszichoterápiás folyamatot. Ilyen esetekben már pszichoterápiáról beszélünk. - A pszichológus tanácsokat ad, hogy hogyan kell élni
Sokszor ütközünk abba a kezdeti elvárásba, hogy mondjunk valami okosat a kliensünk problémájára, mely fakadhat a pszichológusi folyamat elnevezéséből. A magyar szaknyelvben pszichológiai tanácsadásként honosodott meg, de jobb lenne inkább a konzultáció szót alkalmazni, mely nem azonos a pszichoterápiával (lásd fentebb). A pszichológusok nem adnak tanácsot, de tehetnek javaslatot egy helyzettel kapcsolatban. Leginkább kliensüket arra motiválják és az irányba támogatják, hogy a saját maguk számára megfelelő megoldást találják meg. Természetesen bizonyos helyzetekben tehetnek konkrétabb javaslatokat, például adhatnak olyan gyakorlatokat, melyek fejlesztik a kliensüket (pl.: relaxációs gyakorlatok), illetve tanácsnak minősíthetjük azt is, ha kliensüket kompetensebb szakemberhez irányítják, továbbküldik. - A pszichológus csak ül és hallgat.
A pszichológiai folyamatokban lehetséges, hogy létrejön a csend a kliens és a szakember között, azonban a pszichológusok a folyamatok aktív résztvevői, visszajeleznek, kérdeznek. - A barátom/barátnőm is hozzá járt, és is oda szeretnék járni.
A szakemberválasztás bizalmi alapon történik, hiszen a lelkünk a tét, így érthető, hogy egy személyes ismerősünk javaslata folytán bizalmunk ébred egy szakemberrel kapcsolatban. Szigorú szabályok kötik azonban a szakembereket azzal kapcsolatban, hogy nem kezelhetik a jelenlegi vagy volt klienseik családtagjait, barátait, munkatársait, mert onnantól már az objektivitásuk erősen sérülhet.
Ha bizalmat helyezünk egy ismerősünk pszichológusába, akkor javaslom, hogy tegyük ezt úgy, hogy tőle kérünk szakemberajánlást. - A pszichológus belelát a fejembe, pontosan tudja mit gondolok.
Bár a pszichológusok sokat tanulnak az emberi elme és lélek működéséről és a munkájuk során valamennyi emberismeretre szert tesznek, nem gondolatolvasók és tiszteletben tartják klienseik egyediségét. Így minden alkalommal arra törekednek, hogy megismerjék a velük szemben ülőt. Teret hagynak arra is, hogy annyit osszon meg a másik magából, amennyit megfelelőnek tart. - A pszichológus befolyásolna engem.
A pszichológusoknak nem célja a klienseik befolyásolása, ez szintén erősen etikátlan lenne. A megfelelő beállítódással rendelkező szakember a kliensét a saját megoldásai megtalálásában és a saját értékrendje kialakításában segíti, nem a szakember sajátját erőlteti rá. - A pszichológus a hétköznapi helyzetekben is vizsgálódik.
Gyakran találkozom a magánéletemben ezzel a félelemmel, főként, ha új embereket ismerek meg. A pszichológusi munka egyrészt speciális körülményeket igényel, másrészt igen fárasztó lenne mindig ilyen szempontból figyelni a körülöttünk lévőket. Benne van a pakliban, hogy egy beszélgetésben felteszünk érdeklődő kérdéseket, amik tűnhetnek nagyon pszichológusosnak, de ezek általában a másik megismerésének igényét fejezik ki, mintsem a vájkálást vagy gondolatolvasását. - A pszichológusnál feküdni szokás.
A legtöbb rendelőben szemtől-szembeni helyzetben dolgoznak a szakemberek. A pszichoanalízis módszerét alkalmazó pszichoterapeuták azok akik a fekvő pozícióval dolgoznak. - A pszichológus a gazdagok úri mulatsága.
Valaminek az árának a megítélése mindig a pénztárcánktól függ. A magánrendelők árai sokaknak megterhelőek lehetnek, havi több tízezer forinttal számolhatunk. Léteznek azonban olcsóbb és ingyenes lehetőségek is. Különböző alapítványok a magánórabérek alatti árban biztosítanak pszichológiai ellátást. Továbbá lehetőség van a TB által finanszírozott ellátást (pl.: területileg illetékes pszichiátriai gondozó, pszichoterápiás osztályok) is igénybe venni, azonban ezekben az esetekben nagyobb várólistákkal és időkeretes terápiákkal (pl.: max 20 alkalom) számolhatunk. - A pszichológus tudja, hogy kell élni. Neki nem lehetnek gondjai.
A pszichológusok többsége jár/járt saját terápiába, így feltételezhető, hogy bizonyos traumákat feldolgoztak, illetve nagyobb önismerettel rendelkeznek, de a személyes életükben ők is küzdhetnek elakadásokkal, tragédiákkal, kapcsolati nehézségekkel. Mindaddig, amíg ezt nem viszik be a folyamatba, vagy nem lehetetlenítik el a pszichológus megterhelései a megfelelő munkát, addig nem kell ezzel kapcsolatban aggódnunk. A hiteles szakember nem attól lesz hiteles, hogy áloméletet él, hanem, hogy képes túlélni a nehézségeket és képes időben felismerni, ha külső segítségre van szüksége. - A pszichológus olyan mint egy jó barát, életem végéig elkísér.
Az élet egyik legkülönlegesebb kapcsolata lehet a pszichológussal kialakuló viszony, azonban nem szolgálja előnyünket, ha egész életünkben ennek megtartásához ragaszkodunk. Lehetséges, hogy időről időre visszatérünk az általunk jónak tartott szakemberhez, de gyanakodjunk, ha nem segíti a leválásunkat és a saját lábra állásunkat, mint egy jó szülő. - Pszichológushoz járni hosszas folyamat.
A pszichoterápiás folyamatok tarthatnak akár több évig is a céltól, a módszertől és a kliens állapotától függően, de egyéni megegyezés kérdése, hogy milyen céllal és mennyi időt szeretnék pszichológusnál tölteni. A pszichológiai tanácsadás pedig általában rövidebb folyamatot takar (pár hónap). A heti rendszeresség azonban minden esetben elengedhetetlen a megfelelő munkához. - Voltam már pszichológusnál, nekem nem vált be.
A pszichológus kiválasztása igen érzékeny kérdés, nemcsak megfelelően képzett szakembert kell találnunk, de az is fontos, hogy tudjunk benne bízni. Ha úgy érezzük, hogy nem volt megfelelő az előző folyamat, bátran próbálkozzunk másnál. Fontos kifejeznek azonban, hogy eredményesség több hetes, hónapos munkánál várható elsősorban, 1-3 alkalmas megjelenésnél nem beszélhetünk pszichológushoz járásról és ilyen esetben nem is várható semmilyen eredmény. - A pszichológus nem élte át, amit én. Nem értené a problémámat.
A pszichológiai folyamatoknak nem feltétele, hogy azonos élményekkel rendelkezzünk, mint a kliensünk. Sőt bizonyos esetekben ez akadályozhatja a munkát, hiszen a szakember saját elakadásai, nehézségei gátolhatják is azt.
Az empatikus, nyitott és elfogadó attitűd és a megfelelő szakmai háttértudás az, ami egy szakembert eredményes segítővé tehet. - Elvégzett egy-két képzést, akkor már pszichológus.
A segítő szakmák sokasága és bizonyos szempontból a segítő munka jogi szabályozatlansága miatt könnyen eltévedhetünk a szakemberkeresés erdejében. Viszont a lelkünk a tét, így nem lehetünk sem hanyagok, sem lusták rendesen utánanézni annak, hogy kitől is kérünk segítséget. A kinézett szakembertől nyugodtan érdeklődhetünk a végzettségeit illetően, illetve az internetes keresések során kezdjünk gyanakodni, ha az adott szakember ködösen, nem pontos megjelöléssel fogalmaz (egyetem, módszerspecifikus képzést végző egyesület, stb.)
Bár a mostani cikk terjedelmi korlátai nem engedik meg, hogy mindent részletesen kifejtsek, de fontosnak tartom tisztázni az alapokat.
Pszichológus diplomát 3+2 év egyetemi képzéssel szerezhetnek a szakemberek. Erre ráépíthetnek felsőfokú szakirányú továbbképzéseket (pl.: tanácsadó szakpszichológus, szexuálszakpszichológus, sportszakpszichológus), vagy az orvosok mintájára egészségügyi szakvizsgát tehetnek (klinikai szakpszichológia, alkalmazott egészségpszichológia, neuropszichológia). Utóbbiak több éves képzések, melyek egészségügyi munkahelyet is előírnak. Ezekre további második szakvizsgák épülhetnek az egészségügyi rendszeren belül (pl.: igazságügyi, addiktológiai, kríziskezelői, stb.).
Látható tehát, hogy 1-1 pszichológiai kurzus elvégzése nem jogosít pszichológusi munka végzésére, hosszas egyetemi tanulmányok és gyakorlati munka szükséges ehhez. Más segítő hivatásokat szintén egyetemi keretek között sajátíthatunk el (pl.: addiktológiai konzultáns, mentálhigiénés segítő, stb.), a coach képzés viszont szabályozatlan, így a coachok kiválasztásánál a képzőhelynek is ajánlott utánanézni.
Ha további tudásra tennél szert, akkor kattints a gombra és ismerd meg a pszichológia alapjaival foglalkozó képzésemet.